• Két variáció a Don Giovanni-mítoszra. Faustizálás versus(?) érzéki zsenialitás: Hoffmann és Kierkegaard Mozart-értelmezései

    Author(s):
    Miklos Mezosi (see profile)
    Date:
    2019
    Group(s):
    American Musicological Society, International Musicological Society (IMS)
    Subject(s):
    Comparative literature, Eighteenth century, Nineteenth century
    Item Type:
    Conference proceeding
    Conf. Title:
    Leírás / Description
    Conf. Org.:
    ICLA Hungarian Section jointly with The Department of Modern Literature and Literary Theory at The University of Pécs
    Conf. Loc.:
    Pécsi Tudományegyetem / University of Pécs
    Conf. Date:
    November 16-17, 2017
    Tag(s):
    Literature and music, E. T. A. Hoffmann, W. A. Mozart, Don Giovanni/Don Juan, Comparative 18th-century and 19th-century literature
    Permanent URL:
    http://dx.doi.org/10.17613/pwka-0c66
    Abstract:
    A „Don Juan”-nak szentelt, valójában az önálló mítosszá nőtt Mozart-operához, a Don Giovanni néven jegyzett „dramma giocoso per musicá”-hoz hozzászóló értekezéseikben E. T. A. Hoffman és Søren Kierkegaard nemcsak érzékeny elemzését adják az operának, hanem ezenfelül megörökítik az opera előadásához kötődő élményeiket – Kierkegaard utalásszerűen, belerejtve a Mozart-operáról alkotott felfogását, míg Hoffmannál egy vizionált előadás adja a kerettörténetet az opera elemzéséhez. Előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ: értelmezhető-e átjárás a zenei és az irodalmi műalkotás között? Mennyire beszélheti egymás nyelvét, milyen mértékben vonható diskurzusba zene és irodalom, létrejöhet-e egy ilyen diskurzus? Lehetséges-e egyáltalán a zenéről beszélni/írni? A zene és az irodalom közötti átjárás vagy párbeszéd lehetőségét ezúttal „gyakorlati oldalról” szeretném vizsgálni: „meddig mehet el” a szó a zene leírásában? Ezt a kérdést a két zeneesztétikai ill. zenekritikai szöveg értelmezésével járom körül. Érdeklődésem középpontjában a zenei és a nyelvi kifejezésmódok interrelációi állnak, s ezek feltérképezéséhez egy olyan per definitionem intermediális műfaj, mint az opera, s vele párhuzamosan az operát leíró alkotók összehasonlító vizsgálata produktív lehet. Eközben természetesen nem szabad szem elől téveszteni, hogy az irodalom és a zene más-más közegben működik és hat. Kierkegaard felfogása szerint a Don Giovanni kivételes zenei minőségét az „érzéki zsenialitás” eszméjének az opera kizárólagos tárgyává emelése adja. Eszerint Mozart operáját a benne megnyilvánuló, az érzéki zsenialitás eszméjére mint tárgyra irányuló formaalkotó tevékenység teszi „klasszikussá”. Kierkegaard számára az érzéki zsenialitás eszméje kizárólag a zenében jeleníthető meg – az irodalmi alkotás eleve alkalmatlan ennek a princípiumnak a kifejezésére. Kiindulásképpen ezt a kérdést teszem föl: „Tévedett-e Kierkegaard, amikor az érzéki zsenialitás kizárólagos közegének a zenét tételezte?”
    Notes:
    The title of the conference paper was: Don Giovanni: a beágyazott mítosz. Két adalék a Don Juan-legendához: Hoffmann igazsága és Kierkegaard tévedése [Don Giovanni: Embedded Myth. Comments on the Don Juan Legend: Hoffmann's Truth and Kierkegaard's Error]
    Metadata:
    xml
    Published as:
    Conference proceeding     Show details
    Publisher:
    Reciti, Budapest; https://www.reciti.hu/2020/5756?fbclid=IwAR2c52fCmvY2MIdvb3w8wm6mvYq2scK6TaY5A1cX9q7II1OdzgDjHKmY9Zs#more-5756
    Pub. Date:
    2019
    Proceeding:
    Leírás. Elmélet, irodalom, kép / Description. Theory, Literature, Image
    Page Range:
    443 - 453
    Status:
    Published
    Last Updated:
    2 years ago
    License:
    All Rights Reserved
    Share this:

    Downloads

    Item Name: pdf két-variáció-a-don-giovanni-mítoszra_faustizálás-vs-érzéki-zsenialitás_rekonf5_443-453.pdf
      Download View in browser
    Activity: Downloads: 34

    Back to Deposits